Digitalizáció, mesterséges intelligencia és fenntartható megoldások nélkül lassan elképzelhetetlen lesz a logisztika és a fuvarozás.
A Brexit elsősorban Európa, míg a Covid-19 az egész világ gazdaságában jelentett fordulatot. Nem nyugvópontról történt az elmozdulás: a változás addigra már beindult, a két esemény azonban kétségtelenül katalizálta a folyamatokat.
A magas minőségű termékek és a gyors szállítás ma már nem zárják ki egymást, miközben a digitalizáció egyre inkább teret nyer. A logisztikában is ez a jövő, ami bizonyos esetekben ma már a jelen szerves része is egyben. De nemcsak ez alakítja az iparág előttünk álló időszakát.
Miközben a felhőalapú szolgáltatások számos más ágazatban lassan iparági szabvánnyá válnak, hiba lenne figyelmen kívül hagyni a fuvarozásra és logisztikára gyakorolt hatásukat.
Az ilyen szolgáltatások előnyei közé tartozik a biztonságos és hatékony információtárolás és továbbítás, a belső folyamatok egyszerűsítése, valamint a fokozott pénzügyi ellenőrzés. Mindez időt és kiadásokat takaríthat meg, összességében pedig növelheti a hatékonyságot.
Ahogyan már említettük, 2023-ban a digitalizáció lehet a legfontosabb stratégia a logisztikai iparág szereplői számára.
Fontos azonban, hogy a digitalizációt nem szabad összekeverni az automatizálással. Előbbi sokkal inkább az ügyfélélményre helyezi a hangsúlyt: többek között a pillanatok alatt elkészülő értékelésekre, árajánlatok kérésére, online fuvarszervezési megoldásokra és szállítmányok foglalására érdemes gondolni, de szerepe van a digitális platformok, a csomagkövető rendszerek és a telematikai megoldásokban is.
Hosszú távon még ennél is fontosabb lehet az egyre jobban terjedő mesterséges intelligencia (MI) hatékony kihasználása. A MI kezdetben például az ellátási lánc tervezésében segíthet, később azonban az önvezető járművek vezérlésében is fontos szerepe lesz.
Az önvezető járművek fejlesztésének egyik legfontosabb felhajtóereje az állandósult sofőrhiány. Jelenleg ezek a megoldások még messze vannak attól, hogy teljes egészében kiváltsák a humánerőforrást, kezdetben a céljuk elsősorban a feladat megkönnyítése és az együttműködés lehet.
A konvojos platooning módszer során a mesterséges intelligencia alkalmazásával racionalizálhatók az útvonalak, és egyúttal az üzemanyag-fogyasztás, ráadásul mérséklődhetnek a dugók is. Mindezek fényében csak idő kérdése az önvezető szállítójárművek elterjedése az európai utakon.
Komoly lépéshátrányba kerülhet versenytársaival szemben, aki nem, vagy alig használ adatelemzést szolgáltatása során. Napjainkban nélkülözhetetlen a feladatok optimalizálásában a rendelkezésre álló adatok feldolgozása és helyes értelmezése, valamint a szükséges következtetések levonása.
Az automatikus adatkinyerési módszerek rendszerezik és szűrik az információkat, hogy releváns tudássá alakítsák azokat. Mindez pedig segítheti többek között a pénzügyi csalások kiszűrését, a kereslet előrejelzését, valamint további iparági összefüggésekre is rávilágíthat. A big data vagy a mesterséges intelligencia alkalmazása ezekben a feladatokban már rövid távon is üzleti előnyt jelenthet.
A környezettudatosság egyre nagyobb szerepet kap a logisztikában és szállítmányozásban is. Az elektromos járművek használata, az olyan alternatív üzemanyagok, mint például a földgáz, az LNG és a CNG terjedése, az egyre népszerűbbé váló átvételi pontok, valamint a biológiailag lebomló csomagolóanyagok használata csak néhány intézkedés azok közül, melyeket a vállalatok a hulladékcsökkentés és az energiafogyasztás mérséklése miatt hajtanak végre.
Ugyancsak a tisztább mobilitást segíti elő az európai New Deal bevezetése, mely az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának csökkentését célozza.